Beharangozó 2019. november 5., kedd

Iszlai Bence: Bizakodó vagyok

Iszlai Bence rutinos játékos, még nincs 30 éves, de már 222 mérkőzést játszott az élvonalban. Az ősz elején igazolt Diósgyőrbe, azóta minden bajnoki percet a pályán töltött, Pakson és a Kisvárda elleni is értékesítette a büntetőt, amivel elévülhetetlen érdemeket szerzett a diósgyőri győzelmekben. (A Gólörömben megjelent interjú aktualizált változata.)

Iszlai Bence: Bizakodó vagyok


- Kezdjük egy találós kérdéssel! Ki az az egykori diósgyőri labdarúgó, aki hozzád hasonlóan Veszprémben született?
- Kettőt is mondok: Kádár Tamás és Novothny Soma. Kádi nagyon korán Zalaegerszegre került, vele inkább a korosztályos válogatottakból ismerjük egymást, Soma fiatalabb nálam, de ugyanazon a pályán edzettünk. Tudunk egymásról, ha találkozunk, akkor beszélgetünk, azonban szorosnak nem nevezném a kapcsolatunkat.

- Mielőtt Diósgyőrbe igazoltál, érdeklődtél náluk az itteni tapasztalatokról?
- Nagyon gyorsan történt minden, szerződést bontottam Mezőkövesden, megkeresett Feczkó Tamás, én pedig játszani akartam, ezért arra törekedtem, hogy minél előbb megegyezzünk. 

- Mi fogott meg a DVTK ajánlatában?
- A védelem és a középpályás sor között labdaszerző, labdafelvevő játékos vagyok, a mester pedig azzal hívott, hogy ilyen játékost keres. Feczkó Tamás azt is elmondta, hogy kifejezetten rám gondolt, amikor a csapat megerősítése szóba került.
Nagyon rosszul éltem meg, hogy pályafutásom során első alkalommal mellőztek Mezőkövesden, nem szeretnék még egyszer parkolópályára kerülni. Egyszerűen nem az a típus vagyok, aki ül a kispadon, és arra vár, hogy végre beállítsa az edző. 


- Veszprémről szinte minden sportszeretőnek a kézilabda jut eszébe, mégis ilyen kiváló labdarúgók származnak onnan. Te miért a focit választottad?
- Igazából fel sem merült más, olyan természetes volt, hogy focizok. Régebben jártam kézimeccsekre, de amióta profi sportolóként a szünetekben hazajárok, inkább a családdal, a barátokkal töltöm az időt. 

- Nem vagy vándormadár, fél karriered Szombathelyen töltötted, majd egyre keletebbre igazoltál, és ezzel nem azt akarjuk sugallni, hogy figyeljenek a kisvárdaiak, mert arra tartasz.
- A veszprémi évek után nagyon örültem egy élvonalbeli klub hívásának, Szombathelyen pedig jól éreztem magam, a csapat is stabilan a középmezőnyben szerepelt, sokáig nem is gondolkodtam a váltáson. Mezőkövesden is sok játéklehetőséget kaptam, ami ebben a bajnokságban megváltozott, úgy éreztem, parkolópályára kerültem, ami ellen egyféleképpen tudtam tenni. Tényleg egyre keletebbre igazolok, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy jó csapatunk legyen, bízzanak bennem és folyamatosan pályán legyek.

- Mennyire látsz előre a pályafutásodban?
- Ahogy a fociban mindig a következő mérkőzésre kell koncentrálni, úgy a karrieremben sem tekintek nagyon előre. Nem tudom megmondani, két-három év múlva hol fogok focizni, abszolút a jelen foglalkoztat. Az biztos, most nem tudom magam edzőként elképzelni, persze az évek során persze ez változhat.

- Melyik a legemlékezetesebb diósgyőri mérkőzésed?
- Nem akarok sebeket feltépni, de a DVTK Stadion avatója, ahol mezőkövesdiként ünnepeltünk győzelmet. Minden hazai mérkőzésen ezt a hangulatot szeretném átélni, amiért sokat kell tenni, de most elindultunk az idáig vezető úton. 


- A sok pozitív visszajelzés közül a legújabb, hogy a szervezett szurkolói csoportok is visszatértek a lelátóra. 
- A csapat nevében is mondhatom, hogy nagyon örültünk ennek a döntésnek. Diósgyőrben nem nézők, hanem szurkolók járnak a meccsekre, egyáltalán nem mindegy, hogy ennyi ember csöndben nézi végig a találkozót, vagy közben végig biztat minket. Minden csapatnál és minden mérkőzésen előfordul 5-10 perc hullámvölgy, ilyenkor hatalmas segítséget nyújthat a lelátóról érkező biztatás átlendülni a holtponton. Sokszor tapasztaltam a saját bőrömön, hogy milyen nyomást tudnak helyezni a vendégcsapat játékosaira a diósgyőri drukkerek. Mindig kettős érzés lakozott bennem, amikor Miskolcra utaztunk, egyrészt vártam a futballhangulatot, másrészt az előzőek miatt nem igazán szerettem ide járni.

- Hogyan sikerült beilleszkedni Diósgyőrben?
- A megérkezésem után egyből bekerültem a kezdőcsapatba, és végigjátszottam mind az öt mérkőzést, ami tökéletes visszajelzés arra, hogy elégedettek a teljesítményemmel, és persze a bizalom még jobb teljesítményre sarkall. Rutinos játékosként nem kell engem babusgatni, de el is várom magamtól, hogy az ilyen helyzeteket is megoldjam. Személyesen csak Polgár Kristófot és Pacsi Bálint másodedzőt ismertem Szombathelyről, de a keret nagy része ellen már fociztam, akikről voltak információm, és ők is tudták, mit várhatnak tőlem. 
Az előző idény kezdetén súlyos sérülést szenvedtem, amiből teljesen felépültem, jó erőben voltam, a tavasz végén több mérkőzést is végigjátszottam az élvonalban, idén viszont nem kaptam egyetlen percet sem Mezőkövesden. Tisztességesen edzettem, de azzal a szakmai stábbal együtt én is tisztában voltam, hogy a mérkőzéshiány miatt kell egy kis idő, míg igazi formába lendülök. Úgy érzem, két-három mérkőzés után utolértem magam, bizakodó vagyok a jövőt illetően.

- Hat bajnoki mérkőzést játszottál eddig a DVTK színeiben, hogy emlékszel vissza ezekre?
- A ZTE ellen küzdelmes mérkőzésen a szívünknek köszönhetjük a győztes debütálást. Csúsztunk, másztunk, ami a továbbiakban is megmaradt, azonban elkezdtünk játékban is fejlődni. Ennél csak jobb lesz, ahogy még jobban összeérik a csapat, hiszen rajtam kívül érkezett Rui Pedro és Mirko Ivanovski is, de a szakmai stáb is új. Menet közben kell összeállni, nincs lehetőség edzőmeccseken csiszolni az elképzeléseket. 
Ennek köszönhetően Kaposvárott belefutottunk egy vereségbe, a PAFC ellen pedig az utolsó pillanatban veszítettünk pontokat. Debrecenben már kifejezetten jól játszottunk, de még nem jött az eredmény, mert elkövettem egy buta szabálytalanságot. Sem a csapattársak, sem a stáb nem szólt egy rossz szót sem, mert a foci csapatjáték, együtt győzünk és együtt veszítünk. Mindenki tudja, hogy ezzel együtt is nyerhettünk volna, ha berúgjuk a helyzeteinket. 

- Pakson abból a szempontból is kárpótolt az élet, hogy ezúttal te állhattál a 11-es pontra letett labda mögé. Ez is motivált, amikor elvállaltad?
- Szombathelyen sokáig én lőttem a 11-eseket, összesen 14 gólt szereztem büntetőből az élvonalban. Feczkó Tamás mindig kijelöl néhány játékost erre a feladatra, és közülük lehet jelentkezni, ha úgy alakul. Pakson minden bizonnyal Mirko Ivanovski lőtte volna, de a gólja után eltört az orra, ezért én kaptam a lehetőséget. Pont a Paks ellen szenvedtem egy éve súlyos sérülést, valóban megfordult a fejemben, hogy kárpótolt a labdarúgás, de csak egy pillanatig, már nem szabad ezzel foglalkozni.

- Azért ne szaladjunk el ilyen gyorsan az első idegenbeli siker mellett! 
- Az első félidőben jól játszottunk, mi birtokoltuk többet a labdát, az ellenfél helyzetet sem tudott kialakítani. A stáb kiválóan térképezte fel a zöld-fehéreket, amit elmondtak, az minden ült, emiatt egy lépéssel mindig a paksiak előtt jártunk. A szünet után Remili Mohamed beállása után támadóbb lett a játékuk, mégis egy semmiből egyenlítettek, majd a vezetés megszerzését követően megőriztük az előnyünket. Ha kicsit pontosabbak vagyunk, akkor sokkal hamarabb lezárhattuk volna a mérkőzést. Az első félidőben a játékra, a másodikban a küzdeni akarásra lehetünk büszkék. 


- És hogy emlékszel vissza a Kisvárda elleni sikerre?
- A mérkőzés nagy részében sikerült, amit elterveztünk. Az elején letámadtunk, hogy hibára kényszerítsük az ellenfelet, ebből született az első gól. Még az első félidőben a kapufát találtuk el egyszer, ha ez bemegy, akkor nem lett volna kérdéses a folytatás. A második játékrész egy hajtós félidő volt, a csapat erejét mutatja, hogy a semmiből kapott gól után is felálltunk, és 12 perccel később ismét vezettünk, majd megnyertük a meccset.

- Szinte ugyanezt mondtad a Paks elleni mérkőzésről. Ennyire hasonlított a két meccs?
- Mindkét mérkőzésen felkészültünk az ellenfélből, és a góljuknál ezúttal sem kipasszoltak minket, hanem egy pontos beadásra jól érkezett középen egy ember. Mindkét meccsen feltüzelte a csapatot az egyenlítés, és újult erővel rohamoztunk az győzelemért. 

- Az is hasonlóság, hogy ismét te álltál a büntető mögé - legalább is a Kisvárda ellen az első alkalommal. Másodszor lemondtál egy majdnem biztos gólról, miért engedted át a lehetőséget?
- Ezúttal is megkérdezte Feczkó Tamás, hogy ki vállalja a 11-est, és megint 3-4 ember jelentkezett, de most kijelentette, én leszek a végrehajtó. Igazság szerint a másodikat is nekem kellett volna lőnöm, de amikor rám nézett Rui Pedro, tudtam, hogy a csapat hasznára válhat, ha megszerzi az első gólját, és ezzel átszakad benne egy gát. 

- No, és hasonló volt a két gólöröm is, csak ezúttal együtt örült veled a közönség, és még sárga lapot sem kaptál.
- Pedig a Kisvárda ellen is a kapuhoz legközelebb álló szurkolókhoz rohantam (nevet - a szerk.). Kiváló érzés volt egész héten úgy készülni, hogy tudtuk, sok néző előtt játszhatunk, a kezdőrúgás előtt jó volt felnézni a lelátóra, nem is lehetett kérdés, hogy együtt ünneplünk a gól és a győzelem után is.

- Amióta Feczkó Tamás a DVTK vezetőedzője, nyolc gólból hatot pontrúgást követően szerzett a csapat. Hogy látod, jó, hogy sikerül élni ezekkel a lehetőségekkel, vagy az akciógólokat hiányolod?
- A pontrúgások gólra váltása nagyszerű fegyver, hiszen arra fel lehet készülni az edzéseken.
A mérkőzések előtt annyit gyakoroljuk, amennyit kell - korábbi csapataimnál sem helyeztünk nagyobb hangsúlyt erre -, viszont a helyzetkihasználást, a ziccerek értékesítését a szokásosnál többet sulykoljuk. Utóbbinak egyelőre nincs meg a látszata, és ilyenkor persze, hogy jól jön, ha elő tudunk venni valamit a tanultak közül. Nem szabad túlmisztifikálni ezt, a gól az gól, a többi részletkérdés. 

- Eddigi pályafutásod nagy részét 15-ös és 90-es számmal a hátadon játszottad, honnan ez a vonzódás? 
- A 90-es a születési évemre utal, a 15-ös pedig az egyik kedvenc játékosomra, Didier Drogbára. Nagyszerű támadó volt, mindig duzzadt az erőtől. Amikor lehetőségem nyílt rá, mindig a 15-ös számot választottam, azonban Diósgyőrben ez foglalt. Számomra úgy természetes, hogy az új embernek kell alkalmazkodnia a régiekhez, meg sem fordult a fejemben, hogy elkérjem Vági Andrástól, ezért tértem vissza a 90-eshez.


- Mit csinálsz, amikor nem a focival foglalkozol?
- Pihenek. Úgy érzem, kaptam még egy esélyt a labdarúgástól, visszajöttem egy súlyos sérülés után és egy hagyományos klub sikeréért küzdhetek, meg kell tennem mindent azért, hogy tökéletes állapotban legyek a mérkőzéseken. Edzésen és meccsen rengeteget kell futni, bőven elég az nekem, amikor lehet, akkor inkább az ágyban fekszem, és tévét nézek, vagy játszok valamit.

- Hogy állsz a közösségi médiával?
- Az Instagramot használom. Szívesen böngészgetem, mit töltöttek fel mások, azonban engem nem hoz lázba a saját életem megosztása, eddig egy képet tettem fel. (A mérkőzés előtt azt mondta, egy gól egy kép. Amikor a meccs után erre emlékeztettük, akkor elismerte a lemaradást, és mosolyogva azt mondta: igyekszem keresni egy jó fotót - a szerk.)

- Nincs sok idő ünnepelni, a szombat este a Honvéd ideiglenes otthonában játszik a DVTK. Mit vársz a találkozótól?
- Jó formában játszik a Honvéd, sorra nyerik a mérkőzéseket. Az biztos, kellő önbizalommal vágunk neki a mérkőzésnek, a győzelemért utazunk Budapestre. Ha folytatni tudjuk az előző három bajnokin mutatott játékunkat, akkor nem lehet probléma. Bizakodó vagyok, egyértelmű, hogy a DVTK helye előrébb van a tabellán, és a visszajelzések is egyre jobbak. 

Névjegy

Név: Iszlai Bence
Születési idő: 1990. május 29.
Születési hely: Veszprém
Poszt: középpályás
Mezszám: 90

Pályafutás
2019/2020 Diósgyőri VTK (NB I.) 6/2               
2018/2019 Mezőkövesd Zsóry (NB I.) 8/0
2017/2018 Mezőkövesd Zsóry (NB I.) 22/1
2016/2017 Szombathelyi Haladás (NB I.) 30/6
2015/2016 Szombathelyi Haladás (NB I.) 28/2
2014/2015 Szombathelyi Haladás (NB I.) 25/1
2014/2015 Szombathelyi Haladás II (NB III.) 1/0
2013/2014 Szombathelyi Haladás (NB I.) 25/1
2012/2013 Szombathelyi Haladás (NB I.) 27/5
2012/2013 Szombathelyi Haladás II (NB II.) 3/0
2011/2012 Szombathelyi Haladás (NB I.) 24/1
2010/2011 Szombathelyi Haladás (NB I.) 7/1
2010/2011 Szombathelyi Haladás II (NB III.) 11/4
2009/2010 Szombathelyi Haladás (NB I.) 15/0 
2009/2010 Szombathelyi Haladás II (NB III.) 6/0
2008/2009 Szombathelyi Haladás (NB I.) 5/0
2008/2009 Szombathelyi Haladás II (NB III.) 6/0
2007/2008 Veszprém FC (NB III.) 22/2
2003-2008 Veszprém utánpótlás